A keletnémet Szászországban és Türingiában a vasárnapi helyhatósági választások győztesei a rendszerellenes pártok, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).
This text has been auto-translated from Polish.
"Ez egy fordulópont a német történelemben a második világháború után". - dörögtek a német újságok címlapjai, bár ezekre az eredményekre mindenki számított. A thüringiai választást a szélsőjobboldali AfD nyerte, a szavazatok rekordmennyiségű, 32,8 százalékát szerezte meg. Szászországban a kereszténydemokrata CDU végzett az élen (31,9 százalék), de az AfD szorosan mögötte végzett (30,6 százalék). Sahra Wagenknecht Új Szövetség pártja mindkét tartományban harmadik lett (15,8 és 11,8 százalékkal).
A választások utáni mainstream kommentárokat a szomorúság és a félelem uralja. A média-politikai elit fél a fasizmus visszatérésétől, és erre nyomós okaik vannak. Az elmúlt években az AfD egyre bátrabban kacérkodott a neonáci diskurzussal, és a német elhárítás szélsőséges szervezetként azonosította a pártot. És bár Németország egészében nem olyan erős (támogatottsága 15 és 17 százalék között ingadozik), a türingiai egyértelmű győzelem nem teszi lehetővé, hogy a mainstream tovább ne vegyen tudomást a párt jelentőségéről.
Az AfD ilyen magas támogatottsága keletnémet jelenség - az NDK-ban nem volt nyugatnémet divat a denazifikáció, így a radikális álláspontok, például a migrációval kapcsolatban, ott nem tabu. És mivel a német újraegyesítés után az "oszik" úgy érezték, hogy a Nyugat gyarmatosította őket - egyre inkább hajlandóak rendszerellenes pártokra szavazni anélkül, hogy azonosulnának a német fősodorral. Ez viszont egyre nagyobb fenntartással reagál az "osziakra". "De micsoda döntést hozott ez a lázadó kelet! A radikálisok győzelme, az elvek összeomlása, a demokrácia válsága - [...] 35 évvel az újraegyesítés után [a nyugati értékektől való visszavonulásnak - a szerző megjegyzése] vagyunk tanúi". - dühöng a Müncher Merkur című müncheni lap egyik kommentátora.
De az "Ossik" is félelemben működnek - legalábbis ezt mutatják a választások utáni felmérések. Mint kijelentik, a biztonságukért való félelem miatt szavaznak az AfD-re. Ezt a félelmet valószínűleg fokozta az a kegyetlen gyilkosság, amelyet egy szíriai menekült követett el egy solingeni fesztiválon egy héttel a választások előtt.
A bűnözéstől és a migrációtól való félelem egy dolog - a közvélemény-kutatásokban deklarált félelmek a gazdasági biztonságról is szólnak. Kelet-Németországban ez általában az Ukrajna felfegyverzésének ellenzésével és az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok megújításának támogatásával párosul. Az ukrajnai teljes körű háború kitörése és Németországnak az olcsó orosz gáztól való elzárása után az átlagos németek életszínvonala csökkent, ami különösen a keletnémet tartományokban érződik.
A keletnémet fiatalok félelemből is az AfD-re szavaznak - Türingiában a szélsőjobboldali párt a 18-24 éves korosztályban bő 36 százalékot szerzett. A fiatalok viszont félnek a globalizáció és a digitalizáció okozta társadalmi változásoktól, és az AfD-t nem tekintik radikális pártnak. Ez egy újabb jele annak, hogy a német fiatalok jobbra fordulnak - még ha ők maguk nem is neveznék ezt így.
És mit jelentenek a választási eredmények a gyakorlatban? Szászországban a CDU valószínűleg megtartja a hatalmat, de ehhez a baloldali pártokkal kell majd töréskoalíciót kötnie, amitől hagyományosan idegenkedik. Türingia nagy talány. Nem kizárt, hogy Björn Höcke, az AfD egyik legradikálisabb aktivistája, akit korábban náci jelszavak kiabálása miatt elítéltek, miniszterelnök lesz. És még ha ez elkerülhető is, az AfD akkor is többséget szerez az államban, ami lehetővé teszi számára, hogy blokkolja például az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket.
A türingiai és szászországi választások egyben pofonok is az úgynevezett Az utcai lámpák koalíciója számára, amelyet széles körben alkalmatlannak és ellentmondásosnak tartanak. Az azt alkotó pártok az AfD-re leadott szavazatoknak csak a felét kapták ezeken a szavazásokon. A szociáldemokrata SPD alig jutott be a helyi parlamentekbe, a Zöldek csak Szászországban, a liberális FDP pedig egyáltalán nem. A német kormány mandátuma gyengül. És ez sajnos az Ukrajnának nyújtott támogatására is vonatkozik.
