Az új Bundestagban a mindkét oldalról érkező (oroszbarát) radikálisok sokkal erősebbek lesznek, de nem valószínű, hogy kormányra kerülnek. A CDU/CSU az SPD-vel vagy a Zöldekkel fog új koalíciót kötni, és valószínűleg Friedrich Merz lesz a kancellár.
This text has been auto-translated from Polish.
Németországnak még nem volt ideje kiheverni a Donald Trump győzelme okozta sokkot, amikor újabb sokk érte - Olaf Scholz kormánya összeomlott. A szociáldemokratákból (SPD), a liberálisokból (FDP) és a zöldekből álló, úgynevezett "utcai lámpás koalíció" három év súrlódás után véget vetett életének. Németországban senki sem fog utána siránkozni - az Allensbach központ szeptemberi felmérése szerint az állampolgárok mindössze 3 százaléka értékelte pozitívan a kormány munkáját.
A koalíciós partnerek harcoltak mindenről: migrációs politika, külpolitika, energia, jólét, költségvetés. Mindenekelőtt a baloldali Zöldek és az üzletbarát FDP között szikrázott a levegő. Az utóbbi pártból érkező Christian Lindner pénzügyminiszter ragaszkodott a megszorító pénzügyi politikához, és megakadályozta az Ukrajna megsegítésére irányuló hitelfelvételt. Ez a vita határozta meg a koalíció felbomlását.
A német gazdaság borzalmas állapotban van. Károsítja a technológiai elmaradottság, a kínai konkurencia és a magas energiaköltségek, miután elvágták az orosz gáztól. A koalíciós partnerek eltérően ítélték meg, hogyan lehetne megmenteni, miközben a német középosztály egyre szegényebb lett. A szélsőséges pártok - a újonnan alakult altbaloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) - profitáltak a növekvő lakossági elégedetlenségből.
Márciusban valószínűleg új választásokat tartanak, addig Scholz kancellár egy gyenge kisebbségi kormányt irányít. A Politbarometer legutóbbi felmérésében a kereszténydemokraták (CDU/CSU) 33 százalékkal vezetnek, őket követi az AfD (18 százalék), a harmadik helyen pedig az SPD (16 százalék). Ha ma tartanák a választást, a Zöldek (12 százalék) és a BSW (6 százalék) is bejutna a Bundestagba. Kívülről a Baloldal (4 százalék) és az FDP (3 százalék) kerülne be.
Az új Bundestagban tehát mindkét oldalról a (oroszbarát) radikálisok sokkal erősebbek lesznek, de kormányra valószínűleg nem kerülnek. A CDU/CSU az SPD-vel vagy a Zöldekkel fog új koalíciót kötni, és valószínűleg Friedrich Merz lesz a kancellár. Az előbbi esetben a legnagyobb súrlódás az Ukrajna-politika, az utóbbiban a migrációs politika miatt lesz (különösen a CDU bajor testvérpártja, a CSU nagyon konzervatív nézeteket vall ebben a kérdésben). Egy kétpárti koalíciót azonban könnyebb lesz irányítani, különösen, hogy az erős CDU-nak ebben erős pozíciója lesz.
A szeptemberben bejelentett új CDU/CSU program erősen konzervatív. Vezérmotívumai a szabadság és a biztonság fogalma. A kereszténydemokraták a Bundeswehr megerősítését, az Ukrajnának nyújtott segélyek növelését, valamint a Franciaországgal és Lengyelországgal való együttműködés erősítését ígérik. A gazdaságot adócsökkentéssel és az utcai koalíció által bevezetett állampolgári alapellátás (Bürgergeld) eltörlésével akarják megmenteni. És szigorítani akarják a migrációs és integrációs politikát.
Nehéz azonban felmérni, hogy ezek közül az elképzelések közül melyek lépnek majd ténylegesen a megvalósítás szakaszába a választások megnyerése után. - Ehhez még túl korai lenne, és attól függ, hogy ki lép koalícióra a kereszténydemokratákkal" - értékeli Dr. Karol Janoś, a Nyugati Intézet munkatársa. - Minden bizonnyal továbbra is számíthatunk Ukrajna támogatására és jelentős beruházásokra a Bundeswehrbe. Valamint az USA-val és a NATO-val való kapcsolatok erősödésére, bár itt sok múlik Donald Trump külpolitikáján.
Lengyelország számára a kereszténydemokraták kormányzása jó hír, különösen a Zöldekkel közös változatban, mivel a párt - az SPD-vel ellentétben - nem táplál érzelmeket Oroszországgal szemben. Rossz hír a szélesebb baloldal számára. A német koalíció drámai felbomlása a két baloldali párttal a soraiban, miközben az AfD megerősödött, újabb bizonyítéka annak, hogy a nyugati progresszív menetrend nem tud meggyőzően reagálni az Európát elárasztó barna hullámra.
