A háború utáni, a nagy testvér által őrzött rend már a múlté. Az USA engedményeket tesz Putyinnak, de a békefolyamat gyakorlatba ültetésével - beleértve annak biztosítását, hogy amikor megkapjuk az ujjat, Oroszország ne akarja az egész kezet - magunkra maradunk.
This text has been auto-translated from Polish.
Szerdán a legrosszabb forgatókönyv lett a legvalószínűbb Ukrajna számára. Az Egyesült Államok kész visszaadni Oroszországnak az általa megszállt ukrán területeket, és megakadályozni Ukrajna NATO-tagságát. Európa egy békefenntartó misszió keretében Ukrajnába telepítheti csapatait, de ha Oroszország megtámadja őket, a NATO-nak esze ágában sincs megvédeni őket. Ukrajnának itt nem lesz beleszólása.
Ez derül ki Donald Trump nyilatkozatából a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter brüsszeli beszédéből.
Ez a fordulat tulajdonképpen senkit sem lephet meg. Trump már a választási kampány kezdete előtt bejelentette, hogy minél hamarabb véget akar vetni a háborúnak. Egyesek - különösen Ukrajnában - azonban azt remélték, hogy ez a megtámadott fél számára kedvező fordulatot jelenthet. Hogy Putyin valamivel felbosszantja Trumpot, hogy Trump nem hagyja magát meggyengíteni a Nyugatot mint globális szereplőt, vagy legalábbis - tapasztalt üzletemberként - nem hagyja magát rosszul szerepelni a tárgyalásokon.
Trump eddig úgy viselkedett, mint egy autókereskedő, aki a lehető legalacsonyabb áron akar megszabadulni az egyik legjobb autójától. Egy meghibásodott fejtömítés vagy más bosszantó hiba azt jelenti, hogy az üzemképes állapotba hozása drága és időigényes beavatkozást igényel. Az autóra már van vevő, és ő hajlandó lenne többet fizetni, mert neki tényleg fontos a modell, de a kereskedőt már nem érdekli. Azt akarja, hogy ez a Mercedes, vagyis Európa és Ukrajna minél hamarabb eltűnjön a szem elől. A tranzakció előtt még kicsavar belőle néhány értékes alkatrészt.
Trump valóban beleegyezett Putyin szinte minden feltételébe, és ez még a béketárgyalások megkezdése előtt történt. Egyáltalán nem számított neki, hogy Oroszország hónapok óta súlyos veszteségeket szenvedett, és alig haladt előre Ukrajnában. A korábbi biztosítékokkal ellentétben nem jelezte, hogy Oroszország erősen valószínűsíthetően megtorpedózza a békefolyamatot, amire határozott választ fog adni. Néhány nappal korábban ráadásul kijelentette, hogy az Ukrajna által felajánlott ritkaföldfémek az államoknak nemcsak a jövőbeni, hanem a múltbeli katonai segítségért is járnak.
A Putyinnak való engedékenység és Ukrajna hibáztatása
Ukrajna ma borzalmas hangulatban ébredt. A teljes győzelemben - vagyis az összes területének megvédésében - sokáig kevesen hittek. Arra azonban, hogy Trump egyetlen tweetjével kitörli Ukrajnát abból a pozícióból, amelyet az elmúlt három év katonai és diplomáciai erőfeszítéseivel küzdött ki magának, aligha számított bárki is. Az ukrán kommentátorok meglehetősen egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy Ukrajna hajlandó engedményeket tenni, de a területek tartós átengedése Oroszországnak és a hadseregre vonatkozó korlátozások - beleértve a szövetségkötés szabadságát is - nem jöhetnek szóba. Zelenszkij elnök csütörtökön bejelentette, hogy nem fogadja el a Moszkva és Washington között Kijev részvétele nélkül létrejött megállapodásokat. A baj az, hogy Trumpnak nyilvánvalóan nem áll szándékában senki véleményét kikérni - még jelképesen sem.
Ezt bizonyítja, hogy nem konzultált az ukrán féllel a putyini tárgyalások tartalmáról, hogy Keith Kelloggot, Trump inkább ukránbarát orosz-ukrán megbízottját eltávolította a béketárgyalásokról, és hogy Trump a háború kitöréséért Ukrajnát tette felelőssé. Még januárban azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem kellett volna megengednie a háborút Oroszországgal, szerdán pedig, amikor újságírók Kijevnek a tárgyalási folyamatban betöltött szerepéről kérdezték, elsápadt: "Ukrajnának békét kell kötnie. Ebbe a háborúba belekeveredni nem volt jó ötlet".
Egészen megdöbbentő Trump elmélkedése Putyinnak az amerikai-orosz közös tapasztalatokról. "Elméláztunk nemzeteink nagyszerű történelmén és azon, hogy a második világháborúban olyan hatékonyan harcoltunk együtt" - mondta - írta Trump a tweetjében. Egy szót sem ejtett arról, hogy a Vörös Hadseregben a "nagyszerű orosz nép" mellett ukránok és számos más, Oroszország által gyarmatosított nemzet is harcolt. Úgy tűnik, hogy az amerikai elnök a kelet-európai történelem orosz narratívájához készül csatlakozni. És hogy Oroszországnak esélye van arra, hogy teljes értékű szereplőként térjen vissza a nemzetközi színtérre anélkül, hogy bármi árat fizetne az általa elkövetett bűnökért.
Mit szól ehhez Európa?
A Kreml úgy reagált a leleplezésekre, hogy meghívta Trumpot a győzelem napi ünnepségre, amelyet minden évben május 9-én tartanak a Vörös téren. Konsztantyin Koszacsov, az Orosz Föderációs Tanács elnökhelyettese írta a Telegramban, hogy "Oroszország és az Egyesült Államok vezetői őszinte köszönetet érdemelnek", és visszhangozta Trumpot: "győzzön a józan ész!". Ezzel együtt figyelmeztette az ukrán és az európai politikusokat, hogy "elszámoltathatók lesznek választóik előtt" a jelenlegi konfliktus kiprovokálásáért.
Trump lépései nem kevésbé nehéz helyzetbe hozzák Európát, mint Ukrajnát. A nagy testvér által őrzött háború utáni rend már a múlté. Az USA engedményeket tesz Putyinnak, de a békefolyamat gyakorlatba ültetésével - beleértve annak biztosítását, hogy Oroszország ne akarja az egész kezet, miután kapott egy ujjat - magunkra maradunk. Szintén a levegőben lóg Putyin 2021-es követelése, hogy térjenek vissza a hidegháborús befolyási övezetek felosztásához - és így a NATO kivonulása egész Kelet-Európából.
Ennek ellenére Európa meglehetősen visszafogottan reagált az amerikai hírekre. Az EU diplomáciai vezetője, Kaja Kallas a weimari államok csoportja (Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság) nevében tegnap késő este nyilatkozatot adott ki, amelyben biztonsági garanciákat jelentett be Ukrajna számára - de konkrétumok nélkül. Nagy-Britannia arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be az Ukrajnának nyújtott európai támogatásban - védelmi minisztere, John Healey bejelentette egy újabb adag fegyverzet átadását, és határozottan ellenezte a Kijev részvétele nélküli béketárgyalásokat. "Ami az Ukrajnáért való fellépést illeti, azok vagyunk és azok is leszünk. Az Európa biztonságáért való fellépés kérdésében mi vagyunk és leszünk" - mondta Healey. - biztosította.
https://krytykapolityczna.pl/swiat/swiat-wciaz-patrzy-na-ukraine-przez-rosyjskie-okulary-rozmowa/
Lengyel kollégája, Władysław Kosiniak-Kamysz a Trump előtti álcázás stratégiáját választotta. A brüsszeli tanácskozások után, amelyeken Pete Hegseth védelmi miniszter ismertette az új amerikai biztonságpolitikát, egy interjúban biztosította az újságírókat, hogy Ukrajna nem csatlakozik semmilyen Nato szervezethez, "és jó, hogy ez a nyilatkozat az USA részéről elhangzott, mert most már világos a helyzet". Ezzel egyúttal megdorgálta a többi európai országot, amiért egyelőre nem teljesítik Trump fegyverkezési követeléseit, és utasította Ukrajnát, hogy hála jár a segítségért. Az ilyen óvatosságot a Lengyelországban zajló választási kampány mellett valószínűleg az is befolyásolta, hogy Hegseth pénteken Varsóba látogat.
A hétvégén Münchenben biztonsági konferenciát tartanak, amelyen várhatóan Hegseth és az amerikai kormányzat képviselői is találkoznak. Nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió jövője is múlhat azon, hogy milyen hangnemben - és mennyire egységesen - beszélnek ott az európai politikusok. A kérdés az, hogy az új, átmeneti világrendben csak országaik sajátos érdekeit vagy a kontinens egészét is hajlandóak lesznek-e védeni. A tét ebben a játszmában Európa túlélése - azé az Európáé, amelyre Ukrajna törekszik, és amelyhez való csatlakozásáért küzd.
